Brigitte Wingelmayr

1951-ben született Ausztriában. Élt Amerikában, Ausztriában és Magyarországon.  Katolikus neveltetést kapott, de tizennyolc évesen áttért a görögkeleti hitre. Amerikában összehasonlító vallástudományt tanult. Huszonöt évesen rákos lett, s az operációja ébresztette rá, hogy a teste a legjobb és legkeményebb tanítója. Ez egyfajta szellemi ébredés volt Brigitte számára. Utána saját tapasztalatai alapján kialakított egy testtudatosság tréninget.

Elmélyült az iszlám hit tanulmányozásában, és megismerve a szúfi hagyományokat, felvette a muszlim vallást. Kétszer tartott 40 napos böjtöt Isztambulban és Konyában. Itt közép-ázsiai zeneterápiás képzésben részesült, elsajátította a szúfi kerengő táncot és a közép-ázsiai sámán táncot. Elmélyült szinten tanították a szúfi filozófiára, továbbá az érzelmek feletti uralom megszerzésére. Jelentős tanításban részesítette őt „spirituális nagyanyja”, aki a Rózsakeresztesek rendjében és a buddhizmusban nevelkedett. Az elsajátított ismereteket saját élményeire alapozva terápiás elemekkel ötvözte.

Az 1999-es év napfogyatkozása további felismerésekhez vezette, s részben ezért, részben pedig az iszlám szélsőségessé válásának a hatására kilépett az intézményes muszlim hitből. A különböző vallások gyakorlati szintű megtapasztalása arra a felismerésre vezette, hogy az intézményes egyházak kora lejárt, és az Isten hit, legyen az akár a Krisztus-tudatosság, mindenki számára elérhető, aki komolyan megnyílik iránta. Tanulmányozta Krisnamurti tanításait, és kapcsolatot létesített a skóciai Findhorn Spirituális Központtal. Érdeklődése ökológiai irányultságot vett. Segítői tanácsára a Föld és az Univerzum kapcsolatára kezdett koncentrálni. Egy osztrák kis faluban központot létesített, amely az új kozmoszt mintázza. A sajátos építésű ház szíve egy föld-bejárat, található benne egy gyökér szoba agyagból és szikla-kövekből. Mindez azt szimbolizálja, hogy újra itt kell megtalálni a gyökereinket.

Magyarországgal több évtizedes a kapcsolata, többször vezetett terápiás csoportokat itt az elmúlt húsz évben. Legutóbbi, 50 napos böjtös elvonulása színhelyéül Dobogókőt választotta. Az utolsó hét napon nem evett, nem ivott, nem aludt, és nem beszélt. Egy belső látomás során kapcsolatba került a Kogi indiánokkal, akikkel később az USÁ-ban találkozott, ahol befogadták egy zárt, észak-amerikai, gyógyító indián közösségben, és felhatalmazták a tanításra.