Rólunk  ›   Az integrál szemlélet lényege

Az integrál szemlélet lényege

Minden állapot: időbeli kifejeződések

A fejlődési szintek és vonalak mellett vannak még különböző állapotok is, amelyek szintén egy-egy kvadránsra jellemzőek. Az állapotok a valóság aspektusainak időbeli megjelenései (néhány másodperctől néhány napon át, bizonyos esetekben akár hónapokig vagy évekig tarthatnak). Az is jellemző rájuk, hogy egymással összeegyeztethetetlenek, például nem lehetünk egyszerre ittasak és józanok, ugyanaznap nem tombolhat egy városban hóvihar és kánikula. Alább olvasható néhány példa ezekre az egyes kvadránsokra jellemző állapotokból (10. ábra). Ha tovább folytatjuk a túrázás metaforáját, akkor az állapotokat a természet pillanatnyi felvillanásaihoz hasonlíthatjuk, amint rójuk az utunkat. Gondoljunk arra, milyen az, amikor egy megdöbbentően szép panoráma „fel-felbukkan” a fák között, ahogy haladunk, vagy ahogyan megragadja a figyelmünket, amint egy madár szorgalmasan kopácsol egy darabig, aztán elhallgat. Mire felismernénk őket, ezek a figyelemmegragadó élmények már vissza is olvadnak a háttérbe, mi pedig visszakerülünk a turistaútra és tovább tapossuk a földet túrabakancsunkkal.

10. ábra: Néhány állapot a négy kvadráns területén

A BF kvadránsban találjuk a fenomenológiai állapotokat, például az emelkedett vagy nyomott érzelmi állapotokat, a hirtelen felismeréseket, az intuíciókat és a pillanatnyi érzelmi állapotokat. Léteznek az ébrenlét, az alvás, a mélyalvás, valamint a Tanú (az összes tudatállapotot megfigyelő tiszta tudatállapot) természetes állapotai, sőt ide tartozik még a non-duális állapot is, ahol a Tanú beleolvad mindenbe, amit megfigyel. Különböző vallási hagyományok gazdag és finom részletekbe menő leírásokkal szolgálnak nekünk ezekről az állapotokról. Ráadásul vannak módosult tudatállapotok is, amelyeket vagy külsőleg válthatunk ki (pl. kábító- vagy tudattágító szerek, traumák vagy halálközeli élmény következtében) vagy belsőleg idézhetünk elő vagy tanulhatunk meg (pl. meditációs, holotróp, áramlat-, éberálom- és csúcsélmények). A tanult állapotok gyakran egymást követő mintázatban tárulnak fel, sőt stabilizálódnak, és a durvától a finomon át a nagyon finom élményformákig változhatnak, ezért állapot-szinteknek nevezzük őket. Ezzel szemben vannak a pszichológiai fejlődés szerkezeti szintjei (amelyeket fentebb a fejlődési szintek és vonalak témaköre alatt tárgyaltunk). Mind a tudatállapotok mind a tudatszerkezetek szakaszokban fordulnak elő, miközben az állapotszakaszok vízszintes, a szerkezeti szakaszok pedig függőleges irányba alakulnak.

A JF kvadránsban vannak az agyi állapotok (alfa, béta, théta és delta) illetve a hormonállapotok (az ösztrogén-, progeszteron és tesztoszteron-ciklusnak megfelelően). Léteznek viselkedéses állapotok is, például a sírás és a mosolygás. Valójában az állapotok segítségével írják le gyakran azt is, ahogyan a természetes jelenségek átalakulnak egymásba (pl. ahogyan a H2O kemény jégből folyékony vízen át gáznemű anyaggá, gőzzé változik). 

A BA negyedben találjuk a csoportos állapotokat, például a csőcselékhangulatot vagy tömeghisztériát, a tömeges izgalmat és a csoportgondolkodást. Léteznek interszubjektív állapotok is, például a csecsemők és anyjuk között kialakuló testi állapotok, vagy a párbeszédet folytató két ember közös hullámhossza. Az egyéni módosult tudatállapotokhoz hasonlóak a vallási állapotok is, például a közös önkívület és üdvözültség, vagy az istenség megtapasztalása egy közösség által.

A JA negyedben találjuk az időjárási állapotokat (kánikula, hóvihar, szakadó eső) és a benti ingadozó szobahőmérsékletet. A pénzpiacaink számos különböző gazdasági állapotokon mennek keresztül, például szűkülő vagy bővülő piacokat, a gazdasági buborékokat, a recessziókat és így tovább. Beszélünk régi erdőkről is, amelyek a csúcspontra jutott közösséget jelenítik meg, ahol tartós az egyensúlyi állapot. Az egyensúly jó példa a különböző ökológiai állapotokra is, például az entrópiára (növekvő rendetlenség) vagy az eutrópiára (jóltápláltság).

Azért hasznos a szakemberek számára, ha a modell kezeli az állapotok jelenségét is, mert a valóságunk mind belsőleg, mind külsőleg állandó változásban van – bennünk is és a környezetünkben is nap, mint nap mindenféle változások zajlanak. Az állapotok megkülönböztetése lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük, hogyan és miért történnek ezek a váltások. Ez viszont lehetővé teszi, hogy odafigyeljünk ezekre a váltásokra, és a saját erőfeszítéseink szolgálatába állítsuk őket ahelyett, hogy a megjelenésük kibillentene bennünket az egyensúlyunkból. Amikor például tudatában vagyunk, hogy milyen sok állapoton megy át egy workshop közönsége, akkor úgy építhetjük fel a programot, hogy tiszteletben tartsuk ezeket a „hangulatváltozásokat”, sőt akár még ki is aknázzuk őket a tanulás érdekében.

Ha saját magunkban szeretnénk mindezt tetten érni, akkor elég csak arra figyelnünk, hány fajta érzelmet tapasztalunk meg egy rövid időszak alatt. Legtöbben tudatában vagyunk annak, hogy milyen gyorsan tudunk a „hetedik mennyországból” (ahová egy jó hír röpített föl bennünket) hamarosan a földre huppanni, amikor felhúzzuk magunkat, ha egy idióta leszorít bennünket az autópályán, vagy félünk egy munkahelyi szituációban megszólalni a többiek előtt, vagy megéhezünk, és azon kezdjük el a fejünket törni, hogy vajon mi lesz a vacsora... És mindezek a változások öt perc leforgása alatt is végbemehetnek.

 

Tovább a következő fejezetre >>

<< Vissza az előző fejezetre

BLOG Rólunk Aktuális Integrál pszichológia szak Tudástár Galéria Kapcsolat

Integrál Akadémia © 2002 Minden jog fenntartva
Képző Intézmény: Integrál Impulzus Kft.
Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00555-2009
Programakkreditációs lajstromszám: PL-5973