Integrál elmélet a gyakorlatban
Mint mostanra már egyértelműen kiderült, a minden szint, minden vonal, minden állapot, minden típus és minden zóna megközelítése meglehetősen átfogó rendszert eredményez. Természetesen nem kell állandóan alkalmazni az összes ilyen megkülönböztetést. Valójában már akkor is sokkal integráltabban közelítünk meg egy témát, ha csupán két ilyen elemet kombinálunk az elemzési vagy megoldáskereső megközelítésünkben. Ha viszont mind az öt benne van a tarsolyunkban, akkor jobban tudunk reagálni a világ komplexitására, és lesz hová elhelyeznünk az adott helyzet lényeges aspektusait. Ráadásul abban is segít, hogy megértsük a kapcsolatot a megtapasztalt valóság különböző oldalai között. Valójában ez különbözteti meg az integrál elméletet a többi megoldást kereső és változást előmozdító integratív, átfogó megközelítésektől. Jelenleg nem létezik olyan keretrendszer, amely olyan sok mindent magába foglalna és elméletileg olyan szilárd alapokon állna, mint az integrál elmélet – ezért is bizonyult olyan hasznosnak oly sok területen. Az AQAL- modell olyan dinamikus keret, amely többet tesz annál, mintsem hogy csupán lefedje a valóság alapelemeit: úgy köti össze őket, ami megalapozott módon lehetővé teszi számunkra, hogy hasznosan, esztétikusan, pontosan és igazságosan fejtsük ki erőfeszítéseinket. Úgy is mondhatnánk, hogy az integrál megközelítés lehetővé teszi, hogy igaz, jó és szép megoldásokat találjunk azokra a problémákra, amelyek a XXI. században várnak ránk.
Az AQAL- modellnek valójában sokféle variációja és felfogása létezik. Az AQAL azért térkép, mert harmadik személyű szimbólumok és elvonatkoztatások gyűjteményéből áll, amelyek segítenek eligazodni saját tudatunk keretei, valamint bármely helyzet legfontosabb aspektusai között. Azért keret, mert olyan gondolati teret alkot, ahol világos és összefüggő módon összerendezhetjük saját tetteinket és mások tetteit. Azért elmélet, mert magyarázatot nyújt arra, hogyan illeszthetők össze a legidőállóbb módszerek és adatok. Azért gyakorlat, mert nemcsak elméletben hirdeti a sokféleséget, hanem a gyakorlatban is magába foglal számos eltérő gyakorlati módszert. Tartalmazza azt a metaparadigmát, amely közös nevezőre hozza az emberiség legalapvetőbb tudásszerzési módszereit. Az AQAL személyes szinten is gyakorolható, aminek eredménye az integrál életvezetés (Integral Life Practice, ILP; másképpen integrál életmódgyakorlatok). Azért perspektíva-készlet, mert összehozza az első, második és harmadik személybeli látószögeket; azért katalizátor, mert pszichoaktív módon tekinti át a teljes testünket-lelkünket és cselekedeteinket, vagy „derít fényt” bármely bennünk szunnyadó lehetőségre (kvadráns, szint, vonal, állapot vagy típus szerint), amelyeket jelenleg még nem használunk ki teljesen. És végül azért mátrix, mert minden negyedet, szintet, vonalat, állapotot és típust kombinál, mégpedig oly módon, hogy több lehetőséget teremt a valóság megnyilvánulásának és megmagyarázásának, mint amennyi eddig bármely más modellnek sikerült. Röviden azzal összegezhetjük az AQAL- modellt, hogy harmadik személyű térképet biztosít a valósághoz, második személyű keretet nyújt a tudományterületeken belüli és azok közötti munkához, és első személyű gyakorlatot tesz lehetővé a saját testet öltött tudatunk fejlesztéséhez. Az AQAL- modell e három aspektusa – térkép, keret és gyakorlat – teljesebb valóságmegélést tesz lehetővé, mivel kiterjeszti és mélyíti az önmagunkkal, a közösségeinkkel és a környezetünkkel fennálló számos dimenzióval való kapcsolatunkat.
Az AQAL- modell általános áttekintése után rátérhetünk arra, hogyan alkalmazzák sikerrel ezek a megközelítések az integrál elveket a gyakorlatban: az osztályteremben, az igazgatótanácsban, politikai téren és az otthoni irodákban. Az AQAL- modell tudományos felhasználásán (pl. integrál ökológia vagy integrál coaching) kívül szisztematikus erőfeszítések történtek az integrál elmélet, mint konkrét metaelmélet elfogadtatására is. Négy fő ilyen erőfeszítéssel igyekszünk elérni a célt: 1.) az egyenrangú szakemberek által szerkesztett Journal of Integral Theory and Practice (Az integrál elmélet és gyakorlat folyóirata), amely eddig száznál is több tudományos cikket és esettanulmányt közölt; 2.) a John F. Kennedy Egyetem Integrálelméleti Tanszéke, amely online M. A. képzést és egyéves integrálelmélet-képzést kínál, amelyről tanúsítványt ad. (Ez az egyetemi program sokat tesz az AQAL- modellt alkalmazó integrál vezetők következő hullámának képzésében). 3.) az Integrál Kutatási Központ, amely az integrál modell alapján támogatja a kevert módszertanú kutatásokat az egyetemi alapképzésben szerte a világon. 4.) a kétévente tartott Integrál Elméleti Konferencia, amely nemrég 500 olyan tudóst és gyakorlati szakembert hozott össze az egész világról, akik az integrál elméletet alkalmazzák.(7) Azért fontos ez a rendszerszemléletű erőfeszítés, mert lehetővé teszi, hogy az egy adott szakterületen dolgozók (pl. integrál pszichoterapeuták vagy integrál pedagógusok) meggyőződhessenek a modell szilárdságáról. Lehetővé teszi, hogy az integrál szakemberek teljes egészében (vagyis a konkrét területi alkalmazásoktól függetlenítve) megértsék a modellt, s létrehoz egy párbeszéd- és kutatási közösséget a modell továbbfejlesztéséhez, miközben mindenkit kritikus gondolkodásra biztat és példákkal szemlélteti a gyakorlati hatékonyságot.
Az utóbbi években számos olyan könyvet adtak ki, amelyek különböző szakterületeken alkalmazzák az integrál elméletet. Például a várostervezésben (Marilyn Hamilton: Integral City), a pszichológiai diagnosztikában (Andre Marquis: The Integral Intake), a szervezetdinamikában (Mark Edward: Organizational Transformation for Sustainability), az egészségügyben (Elliott Dacher: Integral Health), az ökológiában és a környezetvédelem tudományában (a szerző és Michael Zimmermann: Integral Ecology), a pszichofarmakológiában (Daryl Paulson: Competitive Business, Caring Business), valamint a nemzetközi közösségfejlesztésben (Gail Hochachka: Developing Sustainability, Developing the Self).(8) Ma már a pszichoterápia és a pszichológia, az oktatás-nevelés, a vegyes módszertanú kutatás, az ökológia és a fenntarthatóság, a nemzetközi fejlesztés, a jövőtudományok, az üzletvezetés és a szervezetvezetés is azokhoz a területekhez tartoznak, amelyek a legnagyobb elméleti és alkalmazott anyagot hozták létre az integrál elmélet alapján.(9) Alább olvasható néhány példa arról, hogyan alkalmazzák a gyakorlatban az integrál elméletet.
Integrál oktatás-nevelés
Az Integrál Kutatóközpont (Integral Research Center – IRC) nagyra törő hosszú távú vizsgálat indítását tervezi az integrál módszertani pluralizmus mind a nyolc zónájában a John F. Kennedy Egyetem integrál oktatásának átalakító hatásainak felmérésére. Az IRC a Fejlesztési és Tesztelési Szolgálat részéről Theo Dawsonnal és a Cook-Greuter és Társai kutatócég részéről Susannne Cook-Greuterrel dolgozza ki a kutatási tervet, amelyben Lektikai Felmérő Rendszer (Lectical Assessment System – LAS) és a Mondat Kiegészítő Teszt (Sentence Completion Test – SCT) is helyet kap. Ez a vizsgálat szeretné feltárni, hogy „Miként alakulnak át a hallgatók az integrál elméletet tanító internetes MA kurzuson?” Vajon a három éves egyetemi tanulmányok után tanúbizonyságot tesznek-e vertikális állapotfejlődésen (pl. meghaladnak egy szintet és megvetik a lábukat egy másikon) és/vagy horizontálisan fejlődnek (pl. jobban hozzáférnek az érzelmeikhez)? Ha történik előrelépés, mely oldalaik fejlődnek? E most folyó kutatások eredményeit a tantervben rejlő fejlesztési lehetőségek jobb kiaknázásában is fel fogják használni, hogy még nagyobb pszichés átalakuláshoz és növekedéshez vezessen.(10)
Integrál Nemzetközi Fejlesztés
A One Sky – Kanadai Intézet a Fenntartható Életért és a Drishti – Az Integrál Cselekvés Központja partnerséget alkotott és elnyert egy 500 000 dolláros támogatást a Kanadai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségtől egy három éves vezetőfejlesztő programra, amely az „Integrál Alkalmazások a Fenntarthatóság Érdekében a Niger Deltájában” nevet kapta. A Nigériában végzett korábbi munkájára alapozva a One Sky tudatában volt annak, milyen értékesek a jobboldali negyedeken alapuló beavatkozások, amelyek „a fejlesztésre, a pénzügygazdálkodásra, a jobb kommunikációra és az irányvonal befolyásolására” irányulnak. Miközben fel- és elismerte ezeknek az erőfeszítéseknek az alapvető szerepét, a One Sky-ban egyre jobban tudatosult, hogy nem lehet fenntartani ezeket az erőfeszítéseket, ha nem támogatják őket a baloldali negyedeken alapuló beavatkozások, amelyek a „személyes vezetésre, az ön-tudatosságra, az erkölcsi intelligenciára és a személyközi készségekre” irányulnak. Ennek eredményeként az általuk kidolgozott program a Niger deltavidékének Cross River régiójában dolgozó tucatnyi szervezettől érkező 30 nigériai fiatallal dolgozik a környezeti és ökológiai fenntarthatóságon. „A projekt lényegében a személyes fejlesztési folyamaton (én) alapul, amelyet a tanuló közösségek és az új társadalmi párbeszéd (mi) tart a helyén, és az otthoni szervezetek áttörő kezdeményezései (az/azok) révén valósul meg”.(11) Ráadásul ezt a programot az integrál kutatási elvek alapján előzetesen és utólag is felmérik.
Integrál erdőgazdálkodás
A Next Step Integral nevű nemzetközi nonprofit céget 2003-ban alapította Stephan Martineau. Hamarosan egyesítette erőit Lisa Farral, a helyi vízgyűjtő terület szervezetének igazgatójával, és azonnal nehéz fába vágták a fejszéjüket: integrál megközelítést akartak alkalmazni a kanadai Brit Kolumbia tartomány Slocan-völgyének közösségi erdőiben. Céljuk rendkívül nagyra törő volt, tekintve, hogy a megelőző 35 esztendőben nagy feszültségek alakultak ki a közösségen belüli és azon kívüli nézetek között (pl. a fakitermelők, a bányászok, a parasztok, a környezetvédők, a kanadai őslakosok, a művészek, a különböző vallások követői, a kormányzati alkalmazottak és egy multinacionális nagyvállalat között). Az is nehezítette a dolgukat, hogy korábban Brit Kolumbia tartomány kormányának már kilenc olyan próbálkozása vallott kudarcot, melyekkel működő megoldást kerestek az erdővel kapcsolatos érdekeltségek között a közösségen belüli törésvonalakra. Kezdeményezésük vezérelvei többek között az alábbiakat tartalmazták: megismerni és tiszteletben tartani a Slocan-völgy erdei lakóinak különböző szemléletét; elismerni, hogy ezeket a látásmódokat a négy kvadráns sajátos szemszögei alakították ki (pl. viselkedéses, kulturális, lélektani, történelmi); és biztosítani, hogy bármely életképes hosszú távú megoldásnak integrálnia kell a közösségen belüli sok ütköző nézetet. Martineau mindezeken kívül számos „fő képességet” azonosított az AQAL- modell alapján – ezek egyértelműen a modellen alapultak, de csak közvetetten támogatták a kezdeményezésüket. A teljesség igénye nélkül felsorolok néhány ilyen fő képességet: több látásmód megléte és alkalmazása; sok csoport azonosításának képessége és képesség a velük való munkára; elköteleződés a személyes növekedés és az árnyékmunka mellett; közös motiváció kialakítása; az együttérzés, az elköteleződés és a pártatlanság közötti egyensúly keresése; és a kölcsönös megértést előmozdító tulajdonságok viszonyulások és képességek fejlesztése.
2007. január 14-én a Next Step Integral pályázatot adott be egy Közösségi Erdőgazdálkodási Megállapodásra, hogy a helyi közösség 140 000 hektárnyi területet kapjon művelésre a vitatott erdőterületen. Fél évvel később, júliusban elnyerték a pályázatot! Tehát az AQAL- modell alapján végzett háromévnyi tárgyalások és sziszifuszi építőmunka egy nagyszabású integrál erdőgazdálkodási szövetkezetet eredményezett, amely a maga fajtájából az első volt a világon. A közösségi erdőgazdálkodási projektet a völgy lakóinak 95%-a támogatja, ami rendkívül imponáló szám. A találó Slocan Integrál Erdőgazdálkodási Szövetkezet (Slocan Integral Forestry Cooperative - SIFCo) névre keresztelt projekt hűen igazolja az integrál modell erejét – még ha csak burkolt vezérfonalat nyújtott is – egy olyan területen, ahol különböző szemléleteket kellett közös nevezőre hozni a közös cél érdekében, és ahol az összes többi erőfeszítés zátonyra futott. Miután a SIFCo megkapta a területhasználati jogot, az elkövetkezendő évek fontos próbaterepet fognak biztosítani általában az integrál ökológia és konkrétan az integrál erdőgazdálkodás alapelveinek tisztázásához.(12)
Integrál Coaching
Az Integrál Coaching Canada (ICC) nevű ottawai vállalat kidolgozott egy teljes iskolát és módszertant az AQAL- modellre alapozott professzionális coaching tevékenységre. Az elmúlt 10 év során az ICC lett a coaching szakma egyik, világviszonylatban is vezető iskolája. Szigorú módszertanukban kombinálják a teljes szemléletátvételt, a jelenlétet és a komoly fogalmi tisztázásokat. A coachok mind az öt fentebb részletezett elemet használják saját személyes növekedésük támogatására és ügyfeleik fejlesztésére. Rendszerint két évbe telik, mire valaki végigjárja a tanúsítvány megszerzéséhez szükséges kurzusokat és integrál coach-csá nem válik.(13) Az ICC arról híres, hogy sokat követel a képzésben lévő coachoktól, többek között minden leendő coachnak el kell köteleznie magát az integrál életvezetés mellett (többek között meditálnia kell, testmunkát kell végeznie, naplót kell vezetnie és olvasnia kell a szakirodalmat). Ismereteim szerint ők az egyetlen iskola, amely a módszertanát a fejlődéslélektanra alapozza (pl. Robert Kegan alany-tárgy elméletére).(14) Önmagában már ez is óriási előnyt ad az ICC-nek a többi iskolával szemben, mivel az ő megközelítésük azokon a pszichológiai kutatásokon alapulnak, amelyek azt tárják föl, hogy miként és miért változnak meg az emberek és hogyan, miként tesznek szert új képességekre. Az ICC valójában olyan szinten alkalmazza az integrál keretrendszert, amely az integrál alapelveket alkalmazó többi megközelítés közül is kiemelkedik a kidolgozottságban.
Integrál politika
A Világ Helyzete Fórumot (State of the World Forum – SOWF) 1995-ben alapította Jim Garrison és Mihail Gorbacsov. Az SOWF évente tartott konferenciákkal indult, amelyek kezdetben több száz nemzetközi vezető személyiséget (a közösségszervezőktől a Nobel-díjasokon, a társadalmi aktivistákon és az államfőkön át az üzleti vezetőkig) hívtak össze a Földünkkel kapcsolatos legfontosabb problémák megvitatására. Ezeken a találkozókon alapították meg a Globális Vezetők Hálózatát (Global Leadership Network), amelynek vezérelve így szól: „Értelmes párbeszédek hathatós gyakorlatba ültetése.” Azóta az SOWF számos különböző összejövetelt és „stratégiai kezdeményezést” támogatott anyagilag, melyek eredményeként számos projekt és nonprofit szervezet jött létre. 15 2008-ban az SOWF a klímaváltozás határokon átnyúló problémájával és a „zöld gazdaságba” történő átmenet kérdéskörével kezdett foglalkozni, 2009 novemberében pedig kezdeményezni fogja, hogy 10 éven át tartsanak évente nemzetközi találkozókat. Az SOWF magáévá tette az AQAL- modellt, mely minden egyes esemény szervezőkeretét biztosítja. Ennek következtében az integrál elmélet alapján fogják megtervezni az összes konferenciát, és ez fogja vezetni a politikai vezetők számára kidolgozandó politikai ajánlásokat is, melyeket a kormányzati és civil feladatok összes szintjén szeretnének megfogalmazni. A konferenciák különböző országokban fognak zajlani szerte a világon, s koalícióba tömörítik azt a sokféle érdekeltséget, amelyek innovatív politikát szeretnének kidolgozni és hatékony lépéseket szeretnének foganatosítani a klímaváltozással szemben és az új energiaformák kidolgozása érdekében. Ez már nem más, mint integrál elmélet a gyakorlatban – munka az egész Földgolyón a különböző vezetőkkel az emberiség első bolygószintű krízisének megoldására.
